Zadravecz Zsófia marketing és kommunikációs vezető, LAFARGE Cement Magyarország Kft.


„A sport fegyelemre tanít, ösztönöz és közösségi élményt ad”

Nagyon jól használható tippet osztott meg velünk Zadravecz Zsófia, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. marketing és kommunikációs vezetője, hogy miként is lehet beépíteni a sportolást a mindennapokba: egyszerűen be kell illeszteni a napirendbe. A fiatal hölgy jelenleg két sportot űz: kerékpározik és speedfitnessre jár. A biciklizés két évvel ezelőtt került be aktívan az életébe, utóbbi edzésforma módszertanával pedig tavaly októberben egy véletlen folytán ismerkedett meg.


— A két keréken való gurulást két évvel ezelőtt még egy közel 20 éves biciklivel kezdtem el. Sajnos nem jutott időm arra, hogy korábbi sportszenvedélyemnek, a kosárlabdának hódoljak. Mielőtt rátaláltam az igen kézenfekvő sportágra, sok mindennel próbálkoztam, de valahogy egyik mozgásforma sem kötött le hosszú időre. Tavaly odáig jutottam, hogy hetente többször felpattantam a biciklire, és főleg országúton tekertem. A párommal már a nyaralásra is magunkkal vittük a bringákat és bár eleinte nagyon ódzkodtam tőle, de végül a horvátországi partmenti sziklákat is sikerült meghódítani. Azonban a rossz idő beálltával ennek az új szenvedélynek átmenetileg alternatívát kellett találni. Logikus lépés lett volna a szobabicikli vagy a spinning, de ezek nem kötnek le úgy, mint a suhanó táj. Így jött a speedfitness, mint új őrület. Jelenleg heti egyszer járok edzésre, amelyet egy személyi edző tart. Úgy gondolom, hogy ez a két mozgásforma igen jól kiegészíti egymást, hiszen a hagyományos erősítő edzést kombinálja az aerob mozgással.


— Milyen szerepet játszik a sport az életében?

— A sport már kiskorom óta meghatározó az életemben. Ez főleg a szüleimnek köszönhető. A családomban nagy hagyománya van a sportolás különböző formáinak, édesapám sokáig aktív sportoló volt. Az úszással kezdtem, a szüleim kétévesen bedobtak a Balatonba és onnantól kezdve a víz volt a mindenem. De nem szerettem hajat szárítani, így más sportág után néztem. Végül az általános iskolában a kosárlabda mellett kötöttem ki és onnantól kezdve nem nagyon létezett más számomra.


— Miért fontos a sport, milyen többletet ad?

— Az eddigi sportpályafutásom igen sok pozitív és negatív élménnyel gazdagította a mindennapjaimat. Megtanultam, hogy milyen az, amikor meccsről meccsre a kispadon kell ülni és egy percet sem lehet a pályára lépni. Megtanultam, milyen érzés megküzdeni azért, hogy a dobogó egyes fokaira fel lehessen állni. És megtanultam azt is, hogy milyen az, amikor sérülés miatt a csapattársaim elmondásaiból kell összerakni a
történteket. Úgy gondolom, több és más emberré tesz a sport.


— A sporttevékenység miként hat az élete különböző területeire, így pl. a munkavégzésre?

— A sport fegyelemre tanít, ösztönöz és közösségi élményt ad. Hosszabb távon pedig a felszabadultság érzésével is gazdagít. A munkavégzésben segít megtartani a fókuszt és az éberséget. A kosárlabda által megtanultam a türelmet és a nem verbális kommunikáció hatását. A sport feszültséglevezető is, hiszen egy nehéz és hosszú nap után nincs szebb, mint a kertvárosi elkerülőn végiggurulva megcsodálni a naplementét és a Pécsben rejlő távlatokat.


— Miként egyeztethető össze a munka és a sport, hogyan tud időt szakítani rá?

— Nagyon nehezen. De hiszek abban a közhelyben, hogy az embernek arra van ideje, amire szakít. Az én életemben ez inkább szervezési és tervezési kérdés. Volt olyan időszak, amikor hosszabb ideig nem volt szerves része az életemnek a sport és ez visszatekintve annak volt köszönhető, hogy nem illesztettem bele a napirendembe. A munka és a sport mellett nagyon fontos az is, hogy lehetőleg ne a privát életed kárára menjen a sportolás. Az én esetemben szerencsés helyzet áll fenn, hiszen a párom is szeret biciklizni és a „nehéz elindulásban” sokszor támogatjuk egymást, illetve erősítjük egymásban az élményszerzési faktort is.


— Előfordult-e már, hogy valakit megfertőzött a sportszeretettel?

— Ezen a téren van pozitív élményem és van negatív is. Az idei nyaralásnál sikerült elérnünk a párommal azt, hogy egy egész napra mások is biciklire pattanjanak és velünk tekerjenek a tűző napon. Én ezt sikerként éltem meg, ők pedig alig tudtak másnap lábra állni. Az idei évre is vannak hasonló tervek, amint kijön a jó idő és elindul a biciklis szezon.

 

Kapcsolódó dokumentumok