Fellendülőben a társasági energiavásárlások

A magas és ingadozó energiaárakra, valamint az egyre növekvő ESG (Environmental, Social és Governance)-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (cPPA) elterjedése – mutat rá a DLA Piper Hungary jogi iroda közleménye.

A tervek szerint 2030-ra a 13 ezer megawattot is elérheti a hazai fotovoltaikus (PV) beépített kapacitás, amiben – a KÁT rendszer lezárulása után – kulcsszerepe lehet a cPPA-knak. E konstrukció széles körű hazai elterjedéséhez azonban a szereplőknek piaci módon kell gondolkodniuk, a vállalatoknak pedig hajlandóvá kell válniuk arra, hogy zöldenergiára költsenek.

 – idézi a közlemény Simon Gábort, a DLA Piper Hungary energia- és beszerzések szakterületi vezetőjét, aki erről a jogi iroda novemberi Energiaszelet eseményén beszélt. A konstrukció a termelőknek is előnyös lehet, hiszen lehetővé teszi, hogy gazdaságosan jussanak a piacra, megtérüljön a beruházásuk és banki finanszírozást kaphassanak az erőművi projektek. Bár ilyen szerződések már régóta születnek a nemzetközi piacon, az elmúlt időszak eseményei erőteljes fellendülést tettek lehetővé, napjainkban ugyanis minden eddiginél nagyobb jelentősége van a kiszámíthatóságnak és a fenntarthatóságnak – erről Györfi-Tóth Péter, a jogi iroda finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportvezető partnere beszélt a rendezvényen.

Spanyolország jár az élen

A cPPA-k piaca tavaly közel 25 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. Globálisan 31 gigawattnyi kapacitást kötöttek le ilyen szerződéssel, ebből közel 9 gigawattot Európában, ahol az élen Spanyolország, illetve a szélenergiának köszönhetően a skandináv országok találhatók.

A cPPA-megállapodásokat kihasználó nagyvállalatok aránya nemzetközi szinten évről évre gyarapszik, amiben a fenti előnyök mellett annak is szerepe lehet, hogy a cPPA-k segíthetik a klímavédelmi célok teljesítését. Tavaly a DLA Piper is kötött hosszú távú megújulóenergia-alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást.

„Spanyolország 34 tranzakcióval, illetve közel 4 gigawattnyi  összes szerződött kapacitással vezet, ez a 2021 végéig leszerződött teljes állomány harmada. A második legnagyobb volumene Svédországnak van (2 gigawatt), de a kelet-közép-európai régióban is egyre több megállapodás születik. 

 – tette hozzá Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője.

Támogatni kell a kis hazai cégek cPPA-megállapodásait 

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese az előadásában jelezte, hogy a szabályozás részéről nincs akadálya a konstrukció elterjedésének, de a megújulók hálózatra jutását segítő, a hálózati adottságokat szem előtt tartó csatlakozási kritériumok meghatározása tartogat kihívásokat. A cPPA-megállapodásokat a kisebb szereplőknek is elérhetővé kell tenni és támogatni szükséges a határkeresztező szerződések alkalmazását is.

Magyarországon már korábban is volt arra példa, hogy egy ipari ügyfél megállapodik az energiatermelővel arról, hogy a termelő csak az ő céljaira építsen erőművet, amelynek az áramát előre fixált áron, hosszú távú megállapodás keretében adja el. Ehhez képest most az az újdonság, hogy megújuló energiára vonatkozó vásárlási szerződés jöjjön létre ebben a formában. 

 A beruházás keretében megépülő naperőművet az ID Energy Group üzemelteti, amely majd 15 évig rögzített áron adja el az áramot a cementgyárnak. Az érintett mennyiség az üzem energiaigényének a harmadát fedezi.

Hatékonyabb szabályozási piacra van szükség

A hazai villamosenergia-rendszer szabályozásai költségei az elmúlt években az ötszörösére emelkedtek a szomszédos országokéhoz képest. Igaz, Európában már elindult a napon belüli (intraday) piacokhoz hasonló integráció a szabályozási piacon, de hazai hatékonyságnövelő intézkedésekre is szükség van a folyamat árcsökkentő hatásának eléréséhez. A megújulóenergia-projektek megtérülése kapcsán ugyanis a kiegyenlítő energia beszerzése talán az egyik talán legjelentősebb, legnehezebben modellezhető és kezelhető kockázat Kovaloczy Áron szerint.