Holcim a világban
Fals start, vagy valóban itt a karbonmegkötési technológia hajnala?
szabadeuropa.hu - 2021.08.21.
Több évtizedes, kudarcot valló próbálkozások után a piacok felpezsdülése végre életképessé teheti a globális felmelegedést elősegítő gázokat megkötő technológiát.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hétfőn közzétett jelentése világossá tette, hogy a világnak katasztrofális következményekkel kell számolnia, ha nem sikerül elérni a klímaváltozás megfékezésére kitűzött célokat.
Egyes szakértők szerint a szén-dioxid-megkötési és -tárolási technológia (CCS) alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósítsuk a karbonsemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósítására kitűzött célt. Az emberek életmódjának változtatása ugyanis önmagában kevésnek bizonyulhat.
A környezetvédők azonban általában óvatosan szemlélik a CCS-technológiát, mivel úgy érzik, ez lehetőséget ad az iparnak a fosszilis tüzelőanyagok további használatára.
A CCS elvonja a szén-dioxidot a kibocsátás helyéről, és valamilyen föld alatti helyen tárolja, megakadályozva, hogy a légkörbe kerüljön.
Bár a technológia már évtizedek óta létezik, széles körben még mindig nem alkalmazzák, mert eddig nem volt gazdaságos. Most azonban változhat a helyzet.
Alaposan megdrágult a szén-dioxid-kibocsátás
Ebben az évben rekordmagasságba ugrott a korábban túl olcsó szén előállítási költsége. Az alacsony ár korábban nem riasztotta el a nagy kibocsájtókat.
Az eddig legjobban bejáratott szén-dioxid-piacon, az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszerében (ETS) a szennyezési engedélyek ára júliusban elérte az eddigi legmagasabb, tonnánként közel hatvaneurós árat.
Sok elemző szerint valószínű, hogy az évtized végére már száz euró körül jár majd az ár Európában, ami a szén-dioxid-elnyelési és -megkötési technológia javára billenti a mérleget.
Egy másik nagy gazdaság, Kanada is a szén-dioxid-árak emelkedésére számít, miután az ország legfelsőbb bírósága márciusban zöld utat adott ahhoz, hogy 2030-ra a jelenlegi harminc dollárról tonnánként 170 dollárra duzzadjon az ár.
Van, akinek ez lehetőség
A globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alá szorítására vonatkozó és a párizsi klímaegyezményben meghatározott célok legtöbb ütemterve szükségessé teszi, hogy jelentős mértékben felpörgessék a szén-dioxid-megkötési technológia alkalmazását.
Azon vállalatok és országok előtt, amelyek ráéreznek a receptre, óriási lehetőségek nyílnak meg. A Nemzetközi Energiaügynökség nettó nulla emissziós forgatókönyvének megvalósításához a világnak a jelenlegi évi negyvenmillió tonna helyett 2050-re évi 7,6 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötnie.
Az emelkedő szén-dioxid-árak kiváltotta megnövekedett érdeklődés nyomán a CCS jobb elterjedése csökkentené a költségeket és segítene nyereségessé tenni a technológiát.
„Részben a szén-dioxid-árak emelkedése és a magasabb adóköltségek miatt beszélnek mostanában olyan sokan a CCS-ről” – mondta Syrie Crouch, a Shell CCS-ért felelős alelnöke. A cég 2035-re évi 25 millió tonna szén-dioxid megkötését és tárolását tűzte ki célul.
A Shell Európában, Kanadában és Ausztráliában is részt vesz a CCS-projektekben.
Közvetlenül a levegőből szippantanák ki a szén-dioxidot
Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a szén-dioxid megkötésének költsége – szállítás és tárolás nélkül – egy földgázfeldolgozó üzemben tonnánként 15 dollár, míg a gázt közvetlenül az atmoszférából kiszívó (DAC) üzemekben 300 dollárig terjed. Ez utóbbi az eddigi egyetlen negatív emissziós megoldás.
A költségingadozás olyan tényezőktől függ, mint például a szén-dioxid koncentrációja a megkötendő gázban.
A szállítási és tárolási költségek szintén attól függően változnak, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, milyen messzire kell szállítani a szén-dioxidot és milyen építményeket használnak a tároláshoz.
Nick Cooper, a projektet fejlesztő Storegga vezérigazgatója szerint egyes kibocsátók számára már kezd elfogadhatóvá válni a CCS-technológia költsége.
A Storegga áll a skóciai Acorn CCS-projekt élén. Ennek célja, hogy a meglévő olaj- és gázipari infrastruktúrát felhasználva 2030-ig évi öt-tízmillió tonna szén-dioxidot raktározzon el. Partnerei a Shell és a Harbour Energy olaj- és gázipari vállalat.
Másik megoldás: a kibocsájtó üzemekben szűrnék ki a gázt
A meglévő és a fejlesztés alatt álló CCS-projektek többsége erőművekben vagy földgázfeldolgozó létesítményekben zajlik, de szakértők szerint több olyan projektre van szükség, amelyekben a szén-dioxidot megkötő szűrőket például acél- és cementüzemek kéményeire helyezik.
A nagy ipari vállalatok, köztük a HeidelbergCement, a LafargeHolcim, az ArcelorMittal és a Nippon Steel is fontolgatják a CCS alkalmazását saját klímacéljaik elérése érdekében.
„Ha ön egy nagy kibocsátású iparág szereplője, és nem tervezi aktívan, hogyan kerülje el a jövőben az emissziót vagy tárolhatja a kibocsátott gázt, fennáll a kockázata annak, hogy elszigetelődik, és ez a kockázat annál nagyobb, minél inkább emelkedik a szén-dioxid ára” – mondta Mark Freshney, a Credit Suisse energetikai elemzője.
Az Ineos vegyipari óriásvállalat azt reméli, hogy a skóciai Grangemouth üzeméből származó mintegy egymillió tonna szén-dioxidot az Acorn telephelyén tárolhatja. Júliusban erről szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Storeggával.
„Ha nem lett volna ez a mozgás a szén-dioxid-árakban, most nem beszélgetnénk a CCS-ről. Ez mindenképpen változást eredményezett” – mondta Colin Pritchard, a Grangemouth energetikai üzletágának vezetője.
Az Ineos emellett a dán partoknál futó Greensands CCS-projekt gazdája is. Reményei szerint akár évi nyolcmillió tonna szén-dioxidot is tárolhat az ilyen kimerült olaj- és gázmezőkben.
Gyanakvó klímaaktivisták
A klímaaktivistákat viszont gyanakvással tölti el a hirtelen lelkesedés, ahogyan – különösen az olajvállalatok – felhasználják a szén-dioxidot. A gáz segítségével növelik a nyomást a régi mezőkön, így nyernek ki további fosszilis tüzelőanyagot, ami a CCS jelenlegi leggyakoribb felhasználási módja.
„Az üvegházhatású gázokat kibocsátó létesítmények szén-dioxid-megkötő technológiával való felruházása lehetővé teszi, hogy a létesítmények tovább működjenek, ezzel gyakorlatilag engedélyt adnak a kibocsátóknak a korlátlan szennyezésre” – fogalmazott egy több mint ötszáz nemzetközi, amerikai és kanadai szervezetből álló csoport júliusban a politikai döntéshozóknak címzett nyílt levelében.
Néhány már beindult projekt technikai problémákkal küzd
A 2,3 milliárd amerikai dollár értékű ausztráliai Gorgon CCS-projekt, a Chevron, a Shell és az ExxonMobil közös vállalkozása a tervek szerint évi négymillió tonna szén-dioxidot tárolt volna egy cseppfolyósítottföldgáz-projekt részeként.
2019 augusztusa óta azonban, amikor – a tervezettnél három évvel később – megkezdődött a szén-dioxid befecskendezése, csak ötmillió tonna szén-dioxidnak megfelelő gázt raktározott el.
„Mint minden ilyen léptékű beruházásnál, itt is vannak technikai kihívások, amelyeket le kell küzdeni” – mondta Crouch a Shell részéről. A projekt tanulságait meg fogják osztani az iparággal és a kormányokkal, ezzel a jövőbeli projektek útját fogják egyengetni – tette hozzá.
A technológia támogatói szerint hosszabb távon a karbonmegkötés és -tárolás alapvető szerepet fog játszani a szén-dioxidnak a légkörből való kivonásában. Nemcsak úgy, hogy a forrásnál fogják el a gázt, hanem olyan módszerek alkalmazásával, amikor közvetlenül a levegőből vagy a megújuló biomasszából származó bioenergiából vonják ki (BECC-technológia).
A brit Drax áramtermelő vállalat ilyen berendezéseket akar üzembe állítani biomasszablokkjainál, aminek köszönhetően 2027-re a világ első negatív kibocsátású erőművévé válhat.
Will Gardiner, a Drax vezérigazgatója a Reutersnek elmondta, hogy a vállalatnak 2,8 milliárd dolláros kezdeti beruházásra lenne szüksége az évi nyolc-kilencmillió tonna szén-dioxid eltávolítására képes erőművek építéséhez úgy, hogy a CCS-technológia alkalmazása tonnánként körülbelül száz fontba kerülne.
„Mivel a szén-dioxid ára világszerte emelkedik, ha el akarjuk érni a 1,5 fokos klímacélt, emelkednie kell, ez nagyon költséghatékony módja annak, hogy kivonjuk a légkörből a szén-dioxidot” – mondta Gardiner.
